Barkochba: csak igen vagy nem, és mégis kitalálod

A szabály

Alapesetben két játékos kell hozzá: az egyik gondol valamire, a másik kitalálja. A kitaláló csak eldöntendő kérdéseket tehet fel, vagyis olyanokat, amelyekre a válasz igen vagy nem. A szigorú szabály szerint más válasz nem is hangozhat el, se „talán”, se „részben”, se „attól függ”.

Kérdezni akármennyit lehet, rákérdezni viszont csak egyszer, a játék végén. Ilyenkor kell kimondani, mire gondolt a másik. Ha a rákérdezés talált, a kitaláló nyer, ha nem, a gondoló. Aki pedig teljesen kifogyott az ötletekből, az a régi formulával adhatja fel: „Szabad a gazda!”

Társaságban a gondoló és a kitaláló oldalon is lehet több ember. Van, aki maga szab korlátot is, például húsz kérdést, hogy egy-egy kör ne tartson egész estig. Ez nem hivatalos szabály, csak jó házi szokás.

Honnan jön a furcsa név?

A név egy legendából ered. Eszerint Simon Bar Kohba, az ókori zsidó felkelés vezetője elé egy kirabolt és megcsonkított embert vittek. A rablók a nyelvét is kivágták, hogy ne vallhasson ellenük. Bar Kohba ezért olyan kérdéseket tett fel neki, amelyekre biccentéssel vagy fejrázással felelhetett, és így derült ki, kik voltak a tettesek.

Szép történet, de semmilyen történelmi alapja nincs. A játék ráadásul sokkal régebbi a nevénél: Magyarországon már 1833-ban említést tesznek róla, a barkochba elnevezés viszont csak 1910 körül bukkan fel Budapesten. Azóta így hívjuk, és a szó annyira meggyökeresedett, hogy sokan nem is sejtik, hogy egy ókori név rejtőzik benne.

Hogyan kérdezz jól?

A barkochba titka, hogy minden kérdés nagyjából megfelezze a lehetőségeket. Aki rögtön azzal kezd, hogy „Kutya?”, az szerencsejátékot játszik. Aki azzal, hogy „Élőlény?”, az nyomoz.

Egy jól felépített kör így nézhet ki:

1. Élőlény? Igen.
2. Állat? Igen.
3. Háziállat? Nem.
4. Nagyobb egy nyúlnál? Nem.
5. Tud repülni? Igen.
6. Madár? Nem.
7. Rovar? Nem.
8. Nappal alszik? Igen.

És jöhet a rákérdezés: Denevér? Igen, megvan.

Néhány szabály, ami sokat segít:

• Tulajdonságokra kérdezz, ne konkrét dolgokra. A „Kisebb egy kenyérdoboznál?” sokkal többet ér, mint a „Hörcsög?”.
• A „nem” ugyanannyit ér, mint az „igen”. Minden nemleges válasz egy egész területet zár ki.
• Ha elakadtál, lépj vissza egy szintet. Ha a „Rovar?” sem jött be, ne a rovarok között keresgélj tovább, hanem kérdezz rá más tulajdonságra.
• Tartsd a fejedben az összes választ. Gyerekekkel érdemes egy papíron gyűjteni, mi derült ki eddig.

A barkochba és a hideg-meleg: két rokon

A barkochba és a hideg-meleg ugyanabból a családból való. Mindkettőben van valami elrejtve, és mindkettőben a visszajelzésekből kell összerakni az utat. A különbség a visszajelzés mérete. A barkochbában minden kérdésre csak igen vagy nem jön. A hideg-melegben azt is megtudod, mennyire jársz közel.

A szavas hideg-melegben nem is kell kérdezned. Beírsz egy szót, és megkapod a hőmérsékletét: jéghideg, hideg, hűvös, langyos, meleg, forró vagy tűzforró. Így nézne ki ugyanez a rejtvény, ha a titkos szó a denevér:

1. kavics6 °Cjéghideg: rossz irány
2. állat41 °Clangyos: élőlénynél járunk
3. madár63 °Cmeleg: repül, csak nem tollas
4. vámpír81 °Cforró: a mesékből ismerős
5. denevérMegvan!

A barkochbában a „Madár?” kérdésre egy rideg „nem” jönne. Itt a madár azt is elárulja, hogy meleg, vagyis a repülés jó irány, csak a tollakat kell elengedni. Aki barkochbában jó, az itt is gyorsan boldogul, mert tudja, hogyan kell a nagy területektől a kicsik felé haladni.

Próbáld ki most: mi az első tipped?

Tippelek

A szavad egyenesen a mai játékba kerül.

Barkochba ma

A barkochbához ma sem kell más, mint két ember és egy kis türelem. Jó a konyhaasztalnál, nyaraláskor egy esős délutánon, és kiváló hosszú autóúton is. Ha ilyenkor más játékot is keresel, itt van még kilenc szóbeli játék. Egy baráti estére pedig ebben a cikkben gyűjtöttem kitalálós játékokat felnőtteknek.